Mivel elégedettek és min változtatnának szívesen a pécsiek? Melyik városrészbe költöznének, ha tehetnék? Tavaly már másodszor készült felmérés a PTE kutatócsoportja, dr. Gyenizse Péter, a PTE egyetemi docense vezetésével 28 tényező alapján.
A kutatócsoport olyan, térinformatikai, számítógépes térképészeti módszert fejlesztett ki, amely alkalmas arra, hogy egy település belső terét, az ott élő emberek igényei alapján minősítse, s így pontos képet kaphatunk a közérzetükről, szándékaikról a vélemények tükrében.
A felmérés egyik kérdéscsoportja azt vizsgálta, az emberek – a legfontosabb szempontokat méregelve – hova költöznének a városon belül, ha tehetnék. Ezek közül néhány válasz: oda, ahol van a közelben bolt, általános iskola, óvoda, templom, buszmegálló. Fontos, hogy milyenek a szomszédok, jó-e velük együtt lakni, hiszen nem csak azért választunk lakást, mert az jó állapotban van.
Szegedet, Debrecent, Kecskemétet és Győrt is feltérképezték
A válaszok pontszámokat kaptak, majd a térinformatikai program segítségével egy térképen jelenítették meg a kialakult képet. A PTE Térképészeti és Geoinformatikai Tanszékének kutatói nem csupán a baranyai megyeszékhellyel foglalkoztak. Az évek során elkészült Szeged, Debrecen, Kecskemét, Győr hasonló felmérése is, jelenleg doktorandusz hallgatók dolgozzák fel több kisebb város, így Siófok, Keszthely, Szombathely adatait.
Családi házas övezetbe költöznének
Ami Pécs-Kertvárost illeti, az első felmérés 2006-ban készült, a tavaly ismét elvégzett munka során már kétszer annyi lakost kérdeztek meg különböző városrészekben, főként a buszmegállókban. Nem meglepő módon kiderült a válaszokból, hogy az itt élők, ha tehetnék, családi házas övezetben laknának, vagy a hegyoldalban, ugyancsak hasonló épületben.
Fontos szempont volt a belváros, a multikulturális létesítmények megközelíthetősége is. A fontossági sorrend: a megfelelő minőségű víz- és áramszolgáltatás, a jól szervezett közlekedés, valamint a boltok, a lehető legnagyobb zöldterületek közelsége (a lehető legtávolabbra az ipari létesítményektől). Pécs jó helyzetben van. Az első felmérés is akkor készült, amikor az ISPA-programnak köszönhetően már kiépült az ivóvíz-, csatorna- és szennyvízhálózat.
Még fáskamrát is építettek panelből!
Pécs akkor új, családi házas településrésze, Kertváros már az 1930-es években kezdett kiépülni. Érdekesség, hogy a ’60-as években itt már kísérleteztek a panelépítkezés technológiájával a családi házak méretében is. Sőt, még a fáskamra is panelből épült, majd ezután kezdődött a ’70-es évek elején a tömbházak építése, északtól indulva dél felé. A felmérés során a kutatók pontos képet nyertek az épületek állagáról.
Pécs területe a lakosság által pontozott (szolgáltató, oktatási, kulturális, közlekedési, ipari stb.) létesítményektől mért távolság alapján. A barnás színek jelölik a magasabb pontszámú területeket. A fehér vonalak a városrészek határai. Kertváros legtöbb részén könnyen elérhetők a fontos szolgáltatások, így átlag fölötti pontszámokkal rendelkezik.
Kertvárosi parkok: nem ártana egy kis „ráncfelvarrás”
A kutatás megállapítása szerint Pécs-Kertváros északi részén már nagyon fontos volna a parkok felújítása. A ’80-as években már szép, nagy, tágas átjárókat, közlekedési folyosókat, sok parkot terveztek a tízemeletesek mellé, azonban itt, az északi területen az épületek között mára szűkké váltak a terek. Az egyszerre felhúzott tömbökben található 16 ezer lakás állandó odafigyelést és felújításokat igényel.
Az összefoglaló értékelésben olvashatjuk, hogy Kertvárosban nagy tömeg lakik viszonylag kis helyen, jó az ellátó szektor, a közlekedés, sok a kisebb-nagyobb élelmiszerbolt. A centrumban, a Nevelési Központ környékén az iskolákkal is meg voltak elégedve.
– Volt-e a tanulmánynak olyan végkicsengése, hogy menekül onnan, aki csak tud?
– Kisebbségben voltak azok, akik szeretik a kényelmet – mondja dr. Gyenizse Péter kutatásvezető, a PTE egyetemi docense. – Számukra minden könnyen elérhető, például praktikus a távfűtés, az emeletre fel-levisz a lift, még lépcsőzniük sem kell. Vesznek egy hétvégi telket, ahova akár naponta kimehetnek, és így minden olcsóbban megoldható, mint egy családi ház esetén. A többség azonban, ha a pénz nem korlátozná, akkor családi házas környékre költözne, ami persze a nagyobb személyes tér miatt érthető.
– Ki figyel oda egy ilyen felmérésre?
– A pécsi egyetem több tanszékén is készülnek hasonló jellegű tanulmányok. Ezeket az önkormányzatok megkapják, tehát azok is felhasználhatják az eredményeinket, akik azzal foglalkoznak, miként működtethető jól a város. Néha a településvezetők vagy más tisztségviselők megkérdezik a véleményünket, mi szívesen közreműködünk velük. Nem mindennapos szakmai kapcsolatról van szó, de természetesen örülünk, ha nem csak a fiókok mélyén fekszenek a munkáink.
____________
Hosszú távú lehetőségek a térinformatikában
A térinformatika tudományos módszere Kanadában jött létre. Kezdetben (az 1960-as évektől) a szántóföldek, erdők nyilvántartását rögzítették számítógépes adatbázisban. A nemzetközi szinten hasonló felépítésű és működésű szoftverek az iparban vagy bizonyos önkormányzati feladatok ellátása során is remekül használhatók. Régebben beszerzésük elsősorban pénzkérdés volt, a kisebb települések megfelelő anyagi lehetőségek híján nem tudták használni ezeket a szoftvereket, mára azonban több ingyenes szoftver is létezik, amelyek használatát a PTE Földrajzi Intézetében is oktatják.
