Amikor belefogok egy témába, legyen az híres-neves ember portréja, egy ügy mellett kitartó igaz mozgatóerők, nők, férfiak, esetleg gyerekek, minden esetben tájékozódom, mielőtt találkozunk, mert hiszem csak akkor tudok kérdezni, feltárni a hátteret, ha kissé belülről is látom mindazt, ami elindít egy gondolatsort.

II. Állatbarátok Napja (2013) (forrás: katke.hu)
Ritka azonban, amikor a bemutatkozó pár sor – melyet ebben az esetben kértem az egyesület elnökétől – ilyen hittel, bizakodással és lendülettel teli jókedvű írás. Ezért most csupán kissé szerkesztett változatban ismerkedjenek meg Korner Zsuzsanna egyesületével, a kertvárosi Kulturált Állattartásért és Tiszta Környezetért Egyesülettel!
„A »fogantatásunk« tulajdonképpen a 2012. március 31-i felvonulással kezdődött, amikor demonstrációt szerveztünk a kulturált állattartásért” – fog bele Korner Zsuzsanna a kezdetekbe.
„A résztvevők szerették volna, ha a megemlékezés hagyománnyá válna, így lettünk »pécsi felvonulók«, s aztán megszületett a Társaság. 2017. március 25-én már hatodszor vonultunk fel a kulturált állattartás jegyében, szokásunkhoz híven a Barbakán Kertben a »kisfánknál« gyertyagyújtással emlékeztünk az elpusztult állatokra.”
2013. április 15-én jogerőre emelkedett az Ítélőtábla végzése, így „megszületett” a Kulturált Állattartásért és Tiszta Környezetért Egyesület.
„Jelenlegi létszámunk 30 fő, de az aktív tagok tízen vannak, a többiek inkább csak a tagdíjfizetéssel segítik a munkánkat, s nem csak pécsiek” – folytatja Zsuzsanna. ”Egyesületünk célja felhívni a figyelmet a kulturált és felelős állattartásra, a tiszta környezet és a természet védelmére. Közelebb hozni a kutyás és nem kutyás társadalmat egymáshoz, ennek érdekében a kutyások megítélésének javítani. Az állatvédelem támogatása, gyermekek és fiatalok állat- és természetszeretetre nevelése.”

Pillanatfelvétel az Egy élhetőbb városért akción készült (2014) (forrás: katke.hu)
Szép eredményekkel büszkélkedhetnek: 134 kutyát láttak el chippel, s 2014 márciusa óta a „Macskamentő” Projekt keretében (2016. dec 31-ig) 215 kóbor és befogadott kóbor cica ivartalanítását végezték el az egyesület segítségével. Emellett a bajba jutott állatok mellett nehéz anyagi körülmények között élő gazdiknak is biztosítottak anyagi támogatást.
Az ivartalanítás lényege, hogy minél kevesebb kóborló macska szülessen. A műtét (pontosabban a lábadozási időszak) után az állatokat visszahelyezik a megszokott környezetükbe, és igyekeznek számukra gazdit is találni.
Mindehhez nagyon nehéz előteremteni a forrásokat: erre pályázati és önkormányzati támogatással, de főként az egyesület rendezvényeinek (pl. jótékonyság bál) bevételéből, adománygyűjtéséből nyílik lehetőség. A Kulturált Állattartásért és Tiszta Környezetért Egyesület részére tavaly óta rendelkezhetünk az személyi jövedelemadónk 1%-áról, a civil szervezetnél köszönettel veszik, ha valaki megtiszteli őket bizalmával.
További problémát jelent a lábadozó cicák elhelyezése.
„Létrehoztunk egy Cicaházat, ahol lábadoztatjuk a műtöttjeinket, van már néhány ideiglenes befogadónk is erre a célra! Ez idő alatt természetesen gondoskodunk az ellátásukról, és szükség esetén a gyógykezelésükről. A ház télen a saját kóborkáinknak ad biztos otthont” – teszi hozzá Zsuzsanna.

Hagyományőrző felvonulás (2016) (fotó: Zay Ugróczi Iván) (forrás: katke.hu)
A Kulturált Állattartásért és Tiszta Környezetért Egyesület együttműködési szerződést kötött a Mosolymanó Egyesülettel, kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein, továbbá segítik egymást a Hachikó Állatvédő Egyesülettel és az ÉFOÉSZ Baranya Megyei Egyesületével.
És végül kérdésemre, hogy áll az a vita, amely a sokemeletes házakban a kutyák szállításáról szól, Zsuzsanna így vélekedik:
”Ki akarták tiltani a kutyákat a liftekből, persze nem változott semmi. Pár helyen megpróbálták felülírni a törvényt, azt szorgalmazva, hogy legyen tilos az állattartás abban a házban. De ez lehetetlen, a lakók nem tilthatják meg, mert az előírás szerint a törvényt be kell tartani, s akkor nincs akadálya az együttélésnek. Sajnos az összetűzéseknek sokszor a kutyatartók is okai. A vesszőparipánk, hogy mindenki szedje össze maga után a kutyapiszkot, ezért tűzünk kis zászlókat egy adott területen pár napra a piszok mellé a mosolymanósokkal, hogy felhívjuk a figyelmet erre. Talán a legnagyobb baj a póráz nélkül sétáltatók és több gazda esetén, hogy csak divatból tartanak állatot, nincsenek tisztában annak igényeivel, tulajdonságaival sem.”
Nagyon jó cikk, köszönet érte. Nagyon sokat kell tenni a kutyásoknak is, hogy a környezet mindig rendben legyen. Még mindig otthagyják sokan maguk után a kutyapiszkot, ha épp ott vagyok, ahol ilyen történik, azonnal zacskót adok a gazdáknak, akkor kénytelenek felszedni.
Szerintem nem normális az ebtartásra vonatkozó jogszabály mivel egy társasház közösségben talán “embervédelemre” is hatni kellene.Nem a kistestü csendes ebekkel van a probléma de vannak komondorok,bernáthegyiek,német juhászok stb.és ezek tartása ilyen szük lakástérben felér az állatkinzással