Fotók: Albrecht Péter, Gerner András
Fontos és aktuális kérdésekről, így a hulladékszállítás helyi anomáliáiról, a lakossági közüzemi hátralékok arányáról és súlyáról, valamint a lakásszövetkezetek múltjáról és jelenéről is beszélgettünk Nagy Emillel, a LAKTÁSZ megyei elnökével.
A tapasztalt szakember már a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet alapító lakossági gyűlésen is részt vett a hatvanas években. Nagy Emil az elmúlt évtizedekben alatt bőséges tapasztalatokra tett szert: 1962-től a Pécsi Bányász Lakásszövetkezet elnöke, majd a Megyei Szövetkezet (MESZÖV) elnökségi tagsága után 1982 óta a Jókai Lakásszövetkezet következett. 1993 óta a Lakásszövetkezetek és Társasházak Szövetségének (LAKTÁSZ) megyei elnöke.
A hatvanas években gomba módra épültek a házak Kertvárosban, erre az időre így emlékezik: „Az első lakásokat a tanács értékesítette, és jelölte ki. Az első iroda a Berek utcában volt, szívesen átjártunk a Libresszó nevű helyre, amely presszó és könyvtár is volt egyben. Innen költöztek később a mostani Nagy Imre útra. Akkoriban az eredeti terv szerint 30-40 ezer ember számára épült lakás a Kertvárosban, jelenleg 60 ezerre tehető a településrész lakosságszáma. Sok lakást épített az urán- és a szénbánya is az Országos Takarékpénztár (OTP) segítségével és a kormány támogatásával.”
– Kik voltak, honnan érkeztek az első lakók?
– Először Pécsre beköltözöttek emberek érkeztek, akik nem szoktak ahhoz, hogy egy nagyobb közösség számára épült ház egyik lakásában lakjanak. Eleinte voltak problémás italozások, de az most is akad. Akkor sokan nem tudták – ez sajnos ma is előfordul –, hogy a többiekhez is alkalmazkodni kell, a lakóközösség teljesen más életformát igényel, mint egy családi ház.
– Sok vészharangot kongattak, hogy a panelházak tönkremennek, összeomlanak.
– Eredetileg, a tervek szerint a tömbházak 30 évre épültek, majd ezt kitolták 50 évre. Azóta földrengés is volt Pécsett 1964-ben, de az akkor már működő tízemeleteseknek statikailag ez semmilyen problémát nem jelentett. Az épületek szigetelése terén megtörténtek a legfontosabb karbantartások, így azok 100 év múlva is állni fognak. Ez fontos, mert szükség van rájuk. Ha nem épülnek újak, akkor hová mennek lakni az emberek? Pécs szerencsés helyzetben van, a panelek 70 százaléka hőszigetelést kapott, és állapotukról az illetékesek megfelelően gondoskodnak. A karbantartásokat Pécsett a legutóbbi években az állam, a város és a tulajdonosok fedezték. Sajnos négy éve megszűntek azok a pályázatok, amelyek erre forrást biztosítottak. Talán segít majd a tervezett kamatmentes, 20 évre szóló hitelkonstrukció. A banki kamatot átvállalja az állam. A baj az, hogy az energia megtakarítással kapcsolatos hitel összege nem lehet kevesebb lakásonként egymillió forintnál. Ez a nyugdíjasok és kis jövedelműek számára hatalmas terhet jelent. Ezért azon fáradozunk, hogy ez az összeg a felére csökkenjen.
– Mennyire akarnak a Kertvárosban lakni az emberek, úgy, hogy még egy felújításba is bele kell fogniuk?
– A belvárosban jól el lehet adni a lakásokat, kevés üreset találni. Kertvárosban csökken a lakosság létszáma, ott olcsóbbak is az ingatlanok. Sok a fiatal, és többen elmentek külföldre dolgozni. Számos lakás üresen áll.
– Mit tehet a LAKTÁSZ?
– Érdekképviselettel és fogyasztóvédelemmel foglalkozunk. A Kertvárosi Lakásszövetkezethez jelenleg 1500 társasház és 3200 lakás tartozik. Kapcsolatban állunk a szolgáltatókkal, a PÉTÁV, a Tettye Forrásház velünk is véleményezteti az üzletszabályozásukat, ugyanígy részt veszünk az önkormányzati testületek munkájában is. 2016. január 1-jétől az építményadó hosszú munkánk eredményeként 50 százalékkal csökkent Pécsett.
– Lejjebb vihetnék a víz árát is, mert Pécs nem áll jól az összehasonlításokban sem.
– Ez is igaz, de jelenleg a hulladékszállítás is nagy gondban van. Miközben a BIOKOM a város saját tulajdonú cége, a díjat nem ő szedi be, hanem a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft., amelynek informatikai rendszere mindig nem működik megfelelően, és akad olyan társasházi csoport, melynek több százezer forintját nem tudják lehívni. Emellett is van még tisztázatlan kérdés. Sajnáljuk ezt az átprogramozást, mert a BIOKOM kiválóan működik. Igaz, az új vállalat sokkal nagyobb szolgáltatási területen látja majd el faladatait, Mohácsot is beleértve.
– Sok volt kezdetben a nem fizető lakó, ön kiállt mellettük, próbált segíteni rajtuk.
– Sajnos romlott a helyzet. Korábban a társasházi törvény kimondta, hogy 3 havonta fel kellett szólítani a nem fizetőket, majd be lehetett adni jelzálogjogot a lakásukra. 2015 decemberétől ezt megváltoztatták, és csak közjegyzőnél és bírósági ítélet alapján jelzálogot tenni. Ez meggátolja, hogy a közösség gyorsabban tudjon lépni. Sokan a PÉTÁV-nak tartoznak milliókkal, az áram- és gázszolgáltató pedig egyszerűen lekapcsolja őket. A vízdíjak esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet. Régen be lehetett menni a lakásokba, és elzárni a vizet, de ez a lehetőség megszűnt. Ha nem engedi be a tulajdonos, akkor a többi fizeti meg az ő tartozását is. A távfűtés esetén ugyanez a helyzet. Ott, ahol nincs minden lakásban külön mérő (Pécsett igen kevés ilyen épület akad), nem lehet elzárni a nem fizetők radiátorát. A felhalmozott adósságot az eszközkezelő (ha ő veszi meg a lakást) nem fizeti ki, szemben a magánszeméllyel, akinek ezt kötelező megtennie. Persze bizonyos emberek divatot csinálnak abból, hogy nem fizetnek. Emiatt több per zajlik, természetesen az ilyen esetek Kertvárosra is jellemzők. Érdekes tapasztalat azonban, hogy akinek például 50-60 ezer forint a nyugdíja, inkább nem eszik, de közüzemi számláit kifizeti. A lakásszövetkezetek részletfizetési kedvezményt adhatnak. Kertvárosban (más városrészekhez viszonyítva) sok a lakás, ezért több az adós is. A behajtások hatékonysága stagnál az elmúlt években.
– Fontos szerepük van a küldötteknek, másként közös képviselőknek, akiket a tulajdonosok választanak. Ők közvetítenek a lakók és a szövetkezeti vezetőség között…
– … továbbá ők döntenek a szövetkezet vagyonával kapcsolatban is. Ha törvénysértést tapasztalnak, s ezt jelzik, a jegyző és hatóság intézkedik. A lakásszövetkezetek felügyeleti szerve a Cégbíróság, a társasházaké pedig a helyi jegyző. A közös képviselőknek tudniuk kell, hogy nem ők a házigazdák, hanem a lakástulajdonosok, őértük kell dolgozniuk. Fontos a hangvétel is. Azt tanultam még bányász koromban, hogy mindenkivel másként kell beszélni, meg kell találni a hangot. A szolgáltatók kiválasztásába is be kell vonniuk a tulajdonosokat. Fontos, hogy ne az olcsóság döntsön, mert lehet, hogy olcsóbb, de rossz minőségű munkát végez. Ha megbízhatunk a közös képviselőben tegyük, ha nem akkor váljunk meg tőle hamar. Mi nem tudjuk leváltani a közös képviselőket, de a szemléletváltás is fontos, hogy tudják a tulajdonosok a lakásuk érték, menjenek el a gyűlésekre, mert ők döntenek, ők tudják leváltani, felelősségre vonni és megdicsérni is a képviselőt.
– Korábban sokat hallottunk a Kertvárosi Lakásszövetkezet problémáiról, jelenleg úgy tűnik, minden rendben van.
– Igen, voltak gondok, de ez megváltozott, amióta Balatoni Árpád látja el az elnöki feladatokat, immár a második ciklusban. Korábban ő volt a szövetkezet műszaki vezetője, kiváló szakember. Kertvárosban a tömbházi lakások egyik része lakásszövetkezeti, a másik társasházi tulajdonban van, utóbbiban kisebb számban önkormányzati bérlakások is találhatók.
