Kiváló gondolat hívta életre azt a be- és rávezető tanfolyamot az Apáczai Nevelési Központban kéthetente, amely kisgyermekes családoknak ad részletes ismereteket, útmutatókat az ún. Montessori-módszerről. Ennek előnyeiről, valamint a Kertvárosban jelenlévő intézményekben megtalálható fokozatairól beszélgettünk az egyik foglalkozás után Horváth Judittal.

Interjúalanyunk 33 évig dolgozott bölcsődében, a Montessori pedagógiai módszer – Budapesten elvégzett – tanfolyamán szerzett elméleti és gyakorlati ismertek után bőven van tehát szakértelme, tapasztalata annak alkalmazásában, megismertetésében.

A húsz hónapos Julcsi és Attila ikrek, vígan száguldoznak a szőnyegen, s kezdetben nem sokat hallgatnak a tanácsokra, melyekkel Judit irányítja a tevékenységeket. Aztán elkezdődik egy aprócska változás, a legvégén ők is készséggel vesznek részt még a pakolásban is.

– Mennyi minden belefér egy ilyen tevékenységi órába, ahol arról volt szó, hogy használd a kezedet, pontosabban ennek a készségnek a fejlesztéséről.
– A gyerek megfigyel. Nekünk is az a dolgunk, hogy éberen figyeljük őt azért, hogy ne azt tegye, amit a pedagógus mond neki, hanem ami őt érdekli. Nekünk, nevelőknek, oktatóknak kell tudnunk, mit kínálunk neki. Egy osztályban például a matematika feladatot az egyik pillanatok alatt megoldja, a harmadiknak lehet, hogy még egy kis korrepetálás is kell hozzá. Ez a Montessori-pedagógia jelentősége. A bölcsődés, kis óvodás korban érzékenyítjük a gyermeket. A szülő ott hibázik, hogy erőszakosan kínálja a ceruzát, zsírkrétát. Nem mindegy, a kicsi milyen eszközt használ. A kezek csontosodása kisiskoláskorban fejeződik be 6-7 éves korában. Ha ezt a folyamatot erőszakosan más irányba tereljük, előfordulhat, hogy a gyerek rossz irányban tartja majd a tollat.

– A módszer fő gondolata, hogy „Segíts nekem, hogy magam csinálhassam”! Tehát az önálló tevékenységek fejlesztésére épül.
– Nem arra kell a gyereket kondicionálni, hogy az óvoda az iskolára, a középiskola az egyetemre készít fel. A fejlődési fázisuk a legfontosabb. Akadnak érzékeny periódusok, melyeket meg kell találnia a pedagógusnak és a szülőnek, illetve támogatniuk a fiatalt abban, hogy sikerre vigye elképzeléseit.

– Fontos, hogy minden gyerek személyiségét tiszteletben tartja a módszer, mert ők nem egyformák, mint sokszor gondolják a mai pedagógiában.
– Teljesen különálló emberként kezeljük a gyerekeket, még az ikreket is.

– Hol, milyen korosztálynak érhető el a Montessori-módszer a Kertvárosban?
– A Nevelési Központon belül bölcsődében, óvodában és a 2. számú Általános Iskolában található. Sajnos már nem beszélhetünk egységről, mert a 2013-as oktatási törvény szétválasztotta ezt a nagy múltú intézményt: az általános iskolák és a gimnázium, valamint a kollégium, a művészeti iskola állami fenntartásba kerültek, viszont az óvodák, a művelődési ház, a könyvtár és a sportegység városi fenntartásban maradtak, valamint az egyetlen bölcsődét a város többi bölcsődéjéhez csatolták. Akkor egy teljes struktúrát bontottak meg, melyben a gyermek bölcsődétől egészen 18 éves koráig szépen magába tudta szívni a Montessori-szellemiséget. A család ismerte a pedagógusokat, és megbízott bennük. Bár háromfelé vágta a törvény az intézményt, próbáljuk ugyanolyan hittel és lelkesedéssel végezni családokat, gyerekeket segítő munkánkat, mint korábban.

– Ez különösen fontos a Montessori-módszernél, mert ott egymásra épülnek az évek, a tevékenységek.
– Amikor elkezdtük a Baba-mama klubot, tájékoztattam a szülőket, hogy itt minden tevékenység ráépül az előzőre. 0-3 éves korig nagyon fontos az önkiszolgálás, tehát az egyedül öltözködés, étkezés, cipőfűzés elsajátítása. Ehhez nyújt támogatást a Montessori szellemiségű pedagógia, amelyet hozzáigazítunk a gyermek korához, s az intézmény lehetőségeihez.

– A módszerben hogyan épül az általános iskolai időszakra mindaz, ami a korábbi években elkezdődött?
– Amíg egységes fenntartásban működött az óvoda és az iskola, az óvónők (természetesen a megfelelő képzettséggel rendelkezve) az első-második osztályban tanították tovább a már iskolássá nőtt óvodásokat, akik harmadikos korukban kerültek át a tanító nénihez. A gyerek tehát tovább tudta vinni mindazt, amit elsajátított az óvónő-tanítónőjével.

– Meddig, hány éves korig alkalmazzák a Montessori módszert?
– Magyarországon 10 éves korig, azaz a negyedik osztályig. Maria Montessori foglalkozott a felsőbb osztályokkal is, sőt egészen középiskolás korig kifejlesztette módszerét, de hazánkban ez nem honosodott meg. Természetesen alternatív pedagógiai módszerről beszélünk, a szülő megválaszthatja, ide akarja-e íratni a gyerekét. A Montessori-módszer a gondolkodásmódot alakítja, bebizonyítja, hogy minden több oldalról megközelíthető. Sok helyen itthon az eszközökkel azonosítják ezt a pedagógiát, de a lényeg az elfogadáson, a másság tiszteletén alapul.

– Milyen céllal indult a tanfolyam a Nevelési Központban?
– Már nem kisgyerekekkel foglalkozom, hanem középiskolásokkal, ezért szerettem volna átadni a tudásomat, tapasztalataimat. Felajánlottam az igazgatónőnek, ha van erre szülői igény, nagy örömmel találkoznék a kisgyerekekkel és szüleikkel. Fontos lenne, hogy a kicsik pozitív érzelmi, lelki töltettel induljanak bölcsődébe, óvodába, iskolába, s hogy erősödjön bennük a tudat: valamennyien különálló személyiségek, fontos helyük van a társadalomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük